Az Átjáró ősi szakrális ideje október 31. napnyugta és november 2. napnyugta közötti időszakra esik. Az ősvallásban ezt a három napos időszakot tekintették úgy, mint a lelkek eltávozásának idejét és az ősök ünnepét.
Október 31. napnyugtával kezdődik az a szakrális időszak, amit az Átjáró idejének nevezünk és egészen november 2. napnyugtáig tart.
Az Átjáró ideje az ősvallásban
Az Átjáró ünnepe a nyolc napünnep egyike. Ez jelzi az átmenetet a régi életciklusból az újba. Ezen három napos időszak az, amikor a lelkek szabadon távozhatnak a túlvilágra, illetve azon nyolc alkalom egyike, amikor a létsíkok közötti átjárás könnyeddé válik.
A kapu ünnepe: Az ősök ünnepe
Az Átjáró ünnepe, más néven az ősök napja egy olyan átmenet ünnepe, amely az ősök szellemét és az élőkkel való kapcsolatukat tiszteli. A jelen korszakban október 31-én ünnepeljük, az év utolsó napján Atlantisz ősi civilizációjának naptára szerint, amely az Eredet vallását követte.
A kapu jelentése
Az Átjáró a világok közötti küszöb szimbóluma, a kapu, amely lehetővé teszi a kommunikációt és a cserét a látható és a láthatatlan birodalmak között. Az életből a halálba és a halálból az újjászületésbe való átmenet metaforája is. A kapu egyszerre jelent véget és kezdetet, lezárást és nyitást, kihívást és lehetőséget. Az Átjáró ünnepe az átjárón előttünk átkelő ősök tiszteletére, valamint arra szolgál, hogy útmutatást és áldást kérjünk tőlük az előttünk álló új évre. Arra is alkalom, hogy elgondolkodjunk saját életutunkon, és felkészüljünk a ránk váró változásokra és kihívásokra.
Az ünnep rituáléi
Az Átjáró ünnepe különböző rituálékat és gyakorlatokat foglal magában, amelyek célja, hogy szent teret és időt teremtsenek az ősök szellemével való kapcsolatteremtéshez.
Kendő viselése
A szatén fejkendő hagyományos kiegészítő, amelyet a nők az Átjáró ünnepén viselnek. A tiszteletet, a védelmet és a szépséget szimbolizálja. A szatén fejkendőt általában virágokkal, tollakkal, gyöngyökkel vagy kristályokkal díszítik, amelyek a viselő személyiségének különböző aspektusait vagy kívánságait jelképezik.
Gyertyagyújtás
A gyertyákat meleg és barátságos légkör megteremtésére, valamint az ősök fényének és az életünkben való jelenlétüknek a jelképezésére használják. A gyertyákat általában oltárokon, ablakpárkányokon vagy ajtókon helyezik el, ahol az élők és a holtak egyaránt láthatják őket.
Étel és ital felajánlása
Ételt és italt kínálnak az ősöknek a hála, a vendégszeretet és a nagylelkűség jeleként. Az ételt és az italt általában oltárokon vagy asztalokon helyezik el, ahol az élők és a holtak egyaránt megoszthatják. Az ételek és italok általában idényjellegűek, helyi és bio termékek, amelyek tükrözik a természettel való harmóniát, amely az Eredet vallásának egyik fontos eleme.
Történetek mesélése
A történetek az ősökre való emlékezés és tiszteletadás, valamint bölcsességük és értékeik átadása a jövő nemzedékének. A történeteket általában az idősek vagy mesemondók mesélik, akiknek különleges tehetségük van ahhoz, hogy olyan szavakat és képeket szőjenek, amelyek megragadják az ősök életének lényegét. A történeteket általában tűz vagy gyertyák mellett mesélik el, ami meghitt és bensőséges hangulatot teremt.
Dalok éneklése
A dalok az ősökkel való kapcsolatunk kifejezésének és megünneplésének, valamint szellemük és energiájuk megidézésének egyik módja. A dalokat általában csoportok vagy kórusok éneklik, akiknek különleges tehetségük van az érzelmeinkre rezonáló harmónia és dallam megteremtéséhez. A dalokat általában dobokkal vagy más hangszerekkel éneklik, ritmikus és élénk hangulatot teremtve.
A Kapu ünnepe olyan ünnep, amely a gyökereinket és a szárnyainkat, a múltunkat és a jövőnket, a halandóságunkat és a halhatatlanságunkat ünnepli. Olyan ünnep, amely arra emlékeztet bennünket, hogy nem vagyunk egyedül ezen a világon, hanem egy nagyobb család részei vagyunk, amely túllép az időn és a téren. Ez egy olyan emléknap, amely arra hív minket, hogy fogadjuk el a változást és az átalakulást, miközben őseink nyomdokain haladunk, akik előttünk keltek át az Átjárón.
A lelkek csak az Átjáró idején távozhatnak?
Szó sincs róla! A lelkek, a test halála után, bármikor átjuthatnak a túlvilágra, ám a tapasztalatok azt mutatják, ez gyakorta nem valósul meg. Habár van rá mód, hogy átjárót nyissunk az év bármely szakában, az Átjáró ideje az, amikor ez magától is megnyílik.
Ilyenkor tehát, az ősvallás tanai szerint, a feladatunk utat mutatni azoknak a lelkeknek, akik még nem távoztak el.
Az utódvallásokban, mint a kelta hitvilágban vagy éppen a kereszténységben, másként nevezik ezt az időszakot.
A halloween eredete
A Halloween szó viszonylag újkeletű – eredetileg a kelta területeken Samhainnek nevezték, illetve ezen szó névváltozatain hívták: manapság az óír Samain (modern ír megfelelője: Samhain, ejtsd: szavíny) alakot használják az ünnep megnevezésére.
A Samhain szó jelentése
A szó jelentése a sam (‘nyár’) és fuin (‘vég’) összetevőkből: nyárvég. Megjegyzendő, hogy a q-kelta nyelvterületen ehhez hasonló szóalakok honosodtak meg (Samhuinn – skót gael, Sauin – manx), illetve a p-kelta népeknél is jelen van ez az ünnep, de többnyire a q-keltától némileg eltérő jelentéssel: Hollantide vagy Calan Gaeaf (walesi – ‘tél első napja’), Kala Goañv (breton – ‘november eleje’).
A Samhain eredete
A kelták két évszakra osztották fel az évet. A tél Samhainkor, azaz az október 31-ről november 1-re virradó éjszakán kezdődött, és május 1-ig tartott. Úgy hitték, ilyenkor a napisten Samhain, a halál és sötétség istenének fogságába kerül, aki október 31-én éjjel összehívja a halottak szellemeit.
A kelta papok ezért ilyenkor a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt tüzeket gyújtottak, áldozatokat mutattak be, és a tűz körül táncoltak. November elsején reggel pedig minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak, és ezzel a meleggel űzzék el otthonaikból a gonosz szellemeket.
A halloweent és a mindenszentek ünnepét az egykori kelta halottkultusz napjához kapcsolták a keresztény hittérítők. Az egyház az új keresztény ünnepet 835-ben hivatalosan is elismerte és azóta is november 1-jén tartja. Később november 2-át is szent nappá, a halottak napjává nyilvánították. A halloween pedig, mint a neve is mutatja (all hallows’ eve = minden szentek éje), október 31 napnyugtától tart november 1 napkeltéig.
Hogyan készüljünk fel a három ünnepre?
Kezdjük a legfontosabbal: a holtak szelleme, ha nem távoznak el, mindig jelen vannak. Aki nem akar ártani, most se fog zavarogni, aki ártani akar, máskor is megteszi.
Felesleges tehát félni attól, hogy most majd visszajön bárki szelleme, vagy az eddig nyugodtan „lebegő” (valójában a saját időhurkukba zárt, utolsó napjukat, óráikat újra és újra átélő) lelkek hirtelen nekünk támadnának!
A spirituális, mágikus védelem mindig hasznos
Mivel az életerőre vágyó, vagy leszületés nélkül testet ölteni akaró szellemek elleni védekezés mindig hasznos, és mert ilyen lényekkel elsősorban temetőkben (meg tömegszerencsétlenségek, csaták és háborús területek helyszínein) találkozhatunk, érdemes ilyenkor védelmet öltenünk magunkra.
Ha ránk akaszkodik egy halott lelke, azt legfőképpen abból érzékelhetjük, hogy fáradékonyabbak vagyunk, illetve olyan vágyak, gondolatok, tervek, célok bukkanhatnak fel hirtelen bennünk, amelyek sosem voltak a sajátjaink. A tudathasadás és többszörös személyiség kórisméje mögött sok esetben megszállás áll.
Ugyanakkor az ősz során amúgy is fáradékonyabbá válik mindenki, tehát ez akkor jel, ha amúgy egészséges életmódot folytatunk, kellő mennyiségű vitaminhoz, pihenéshez és mozgáshoz jut a testünk.
A napfonat, a harmadik szem és a koronacsakra táján érzett nyomás, a koronacsakránál érzett pontszerű nyomás („mintha beleszúrnának a koponyám tetejébe”) viszont egyértelműen jelzi, hogy nem kívánt társaságunk akadt.
Az otthonunk, munkahelyünk mágikus védelméről szintén érdemes gondoskodni!
Hogyan juthatunk megfelelő védelemhez?
Só és tűz a legrégibb idők óta olyan anyagi komponensek, amelyek segítenek a tértisztításban és a védelem felhúzásában. A sót fehérliszttel is helyettesíthetjük, ahogy a tüzet adhatja gyufa, öngyújtó vagy akár a gáztűzhely gázlángja is. A fehér gyertya (de bármilyen más színű gyertya is) ugyancsak elterjedt eszköz.
A tűz alapvetően tisztító és energetizáló célt szolgál, a szentelt gyertya, mécses, vagy akár máglyarakás viszont fénykapuként is működik. A temetőbe kihelyezett gyertyát szenteljük meg, és utána gyújtsuk meg – így a holtak lelkei haza tudnak jutni.
Babonás ostobaság ez csupán?
Vannak, akik félnek a halloweeni beöltözéstől, azt tartva, hogy ezekkel a jelmezekkel és tárgyakkal mindenféle ártó entitásokat lehívnak a Földre, átjárókat nyitnak, amik tele vannak negatív energiákkal.
Az átjárók nyitásához megfelelő tudás, erő és eljárás szükséges
A negatív energiával teli entitások behívása örömmel, jókedvvel és játékkal olyan valószínű, mint lottón nyerni szelvény nélkül. Szóval nyugodtan beöltözhet felnőtt és gyerek, faraghat mindenki tököt – a jó érzés, a jókedv, az öröm egyrészt összehozza a családot, másrészt pozitív energiával telíti az otthonunkat, a környezetünket.
Vajon mennyire kedvelik ezt az ártó lények? Pontosan. Tökéletes védelem tehát!
Végezetül tartsa mindenki szem előtt, hogy a halál csupán az élet utolsó szakasza, az átjáró és pihenési időszak az új ciklus kezdete előtt.
A halál nem vég, csak egy spirál harmada
Az Átjáró ünnepe október 31-én éjjel kezdődik és november 1-én ér véget. Ez az időszak az év egyik legfontosabb fordulópontja, amikor a természet átalakul a sötét és hideg téli időszakra. Az Átjáró ünnepe azt is jelenti, hogy a fizikai világ és a szellemvilág közötti határ elvékonyodik, és lehetőség nyílik a kommunikációra az élők és a holtak között. Ezért ezt az időszakot az ősök napjaként is nevezik, amikor megemlékezünk elhunyt szeretteinkről és tiszteljük őseink bölcsességét.
Az Átjáró ünnepe során különböző rituálékat végezhetünk, hogy kapcsolatba lépjünk az ősök szellemével és megnyissuk magunkat az új kezdeteknek. Az Átjáró ünnepe egy különleges alkalom, hogy kapcsolódjunk az ősökkel és magunkkal, hogy átéljük az élet ciklusát és megújuljunk. Ha követjük ezeket a rituálékat, akkor megtapasztalhatjuk az Eredet vallásának mélységét és gazdagságát, amely összeköt minket az ősi múltunkkal és az ígéretes jövőnkkel.