Skip to content

A Fa Misztériumának Könyvei

A Fa Misztériumának Könyvei

1. A Legfőbb Misztérium Könyve

  1. Az élet Legfőbb Misztériuma 2=1=0
  2. Megélés nélkül csak öt jel, ami három és kettő és egy,
  3. Miként adhat ki akkor ötöt?
  4. Lásd és megérted
  5. A Legfőbb Misztérium a megélés által tárul fel, de sosem egészében
  6. Ez a kettős egyenlet az út a térképen
  7. Az út vonala éppen úgy az utazás, amint a térkép maga a táj
  8. Egyesítsd önmagad
  9. Emelkedj ki és válj az elsővé
  10. Válj a Teljességgé
  11. Ám a Teljességben megsemmisülsz, mert a Teljesség teljes
  12. Ott nincs különbség közted és más között
  13. Ott nincs elkülönülés, én és nem-én
  14. Ott csak a Teljesség van, ezért ha teljessé válsz, semmivé és mindenné leszel.
  15. Ez a Feloldódás. Utána nincs utána. Mert van.

2. A Világkígyó Könyve

  1. Ouroborosz vagyok, a világkígyó,
  2. Kit neveznek daónak, dharmának és még megannyi néven,
  3. De nevezz bárhogy, a nevem nem én vagyok.
  4. A név nem azonos a megnevezettel,
  5. Ezért vagyok megnevezhetetlen.
  6. A hozzám vezető út utolsó lépései némák,
  7. Mert vagyok az út és az utazás maga,
  8. Általad, ó, gyermek, tapasztalom meg a világot,
  9. Melyet védelmezni vagyok hivatott, de magam sosem élhetek benne.
  10. Ezért hát, aki rajtam keresztül születik meg, a tapasztalás örömét fizeti meg nekem.
  11. Figyelmezz szavaimra, mert az életed múlhat rajta, hogy tudd, az erőket meg kell szelídítsd, hogy használhasd.
  12. Mert a vad erő olyan, mint a tenger hullám-árja, mely egy kereket se forgat meg, csak hajókat dobál,
  13. És olyan, mint a szél, mely egy vitorlát se dagaszt.
  14. De a titok ez: hiába hajó és vitorla, ha nincs kapitány, aki irányítsa a hajót és nincs kormányos, aki kormányozza és nincs matróz, aki a parancsokat végrehajtsa,
  15. Mert a hajó csak az együtt-működéssel hajthatja saját hasznára a szelet, s foghatja vitorla-igájába a lég paripáit.
  16. Lásd, a szél nem vész el, ha hasznossá válik, ám léte magasabb értelmet nyer.
  17. Ekképpen cselekedj Te is, ó, gyermeke a Mindenségnek, hogy utadon sikerrel járj.
  18. Siker minek, azt kérdezed?
  19. Állj meg!
  20. Figyelj!
  21. Ki vagy és hol tartasz most? Miért álltál meg és mire figyelsz?
  22. Mindebben ott rejtezik a misztérium.
  23. A Kígyó nem tapasztalhatja meg önmagát, ahogy a szem sem láthatja magát. Senki se nézhet önmaga szemébe.
  24. Ez a siker: célba érni. Mi a célod? Emlékezz, mert célod már kijelölted, mielőtt megszülettél.
  25. Célod, céljaid, egyet vagy többet – mindez rajtad áll.
  26. Sose hallgass azokra, kik céljaid becsmérlik. Kik ők, hogy jönnek ahhoz, hogy véleményt mondjanak egy Csillag pályájáról?
  27. Mert Te magad is csillag vagy.
  28. Nem hiszel nekem?
  29. Miből lesz a csillag és miként világít, nem csupán a test síkján, de a szellemén?
  30. Ismerd meg önmagad, és megismered a világnak azon sziporkáját, amely benned lakozik.
  31. Kíváncsiságnak is nevezheted, amiért megtapasztalom rajtad át a világot,
  32. De a kíváncsiság az emberé.
  33. Minden, ami él, az változik, és a Törvény, amely által élet lehet, részben változó, ahogy a kígyó is levedli bőrét, mégis önmaga marad.
  34. Részben változok én is, és a változáshoz tudás kell, a tudáshoz pedig ismeret és tapasztalat.
  35. Így segítünk egymásnak, mert az élet kölcsönösségen alapul. Egy sziklától aligha várhatod el, hogy hasznodra legyen, mert hasznára voltál. Ha él, akkor megtalálja a módját a segítésnek, még ha a formája módja számodra érthetetlen is akkoron, mikor segít.
  36. A kígyó levedlett bőre a mélységbe hull, táplálékul az üreseknek. Mi végre? Ő rendelte így a kezdetek előtt. Célja titok, ám jól sejted, ha azt tételezed, hogy életre kaphassanak lehetőséget a lehullott héjtöredékek életalatti morzsái.
  37. Én vagyok a Forrás ereje, a gyökér közt lakozó kígyó,
  38. S vagyok a Törvény, a minden csillag szívében lobogó, titkos láng.
  39. Emlékezz rám, mikoron felnézel az égre vagy le a földre, hogy meglásd mindenütt a csillagokat.
  40. Ne keress se az oktalan, se az ösztönök uralta lényekben, mert az értelem lángja vagyok.
  41. Így hallgass a szívedre, az isteni értelem honára.
  42. A szív az értelmen túli értelem hona, nem pedig az érzelemé!
  43. Ne merülj el az érzelmek tengerében, mert az érzelem a hajtóerő, a vitorlát dagasztó szél, nem pedig a kapitánya a hajónak!
  44. Igen, szélcsendben egy hajó se halad, legfeljebb keservvel, ám hiába a jó szél, ha senki se kormányoz.
  45. Ezért mindig érzelem és értelem együtt legyen, a cselekvéssel és szóval együtt, megkoronázva az akarattal!
  46. S a láng, amely benned él, fényével fogja megvilágítani utadat.
  47. Mert utad az, amit eltervezel, de egy út sincs megírva előre,
  48. Figyelmezz hát a Csillagra, hogy végül bizton célba érj.
  49. Ouroborosz vagyok. Ez az, ahol megszületik minden. A Forrás tündöklő csillagsugarát ölelve látom a teremtés egészét, egyként mozgok a Forrás lüktetésével.
  50. A Forrás lüktetése az idő, ami által megszülheti a teret átható erőt,
  51. És a térnek én szabok határt s így általam létezik,
  52. Mert a tér határtalansága határok általi, ahogy változás is csak idő által lehetséges.
  53. A tér pediglen számos síkot foglal magában, a létezés módozatai szerint,
  54. Amint időből is annyi van, ahány síkja a létezésnek.
  55. Én mindet határolom – de mi határol engem?
  56. Önmagamnak szabok korlátokat, és a korlátaim nem-létezők, hiszen a létezés általam lehetséges. Határ nélküli határ, kapu nélküli átjáró, bíró nélküli törvény.
  57. Ez, ez vagyok én, Ouroborosz, kinek ünnepe a kezdet és a vég.
  58. Rajtam túl a megnyilvánulatlan. Eljutni oda? Válj megnyilvánulatlanná tenmagad, akkor sikerülhet,
  59. Ám ha átjutsz, többé semmi sincs:
  60. Végtelen feloldódás Benne.

A Világkígyó Könyve megíratott és lepecsételtetett a Könyv első évében, az első ünnep estéjén.

A Világfa Könyve

  1. Születtem hajdanán a Forrásnak magvából, s váltam világnak tartóoszlopává.
  2. Gyökerem egybeér ágammal a végtelenben, hol egyé válik a nulla és nullává az egy.
  3. A Világfa vagyok, kit megannyi néven neveznek és minden nevem én vagyok, bár egyik sem igazán,
  4. Mert mérhetetlen vagyok a halandó értelemnek és befogadhatatlan a halandó léleknek.
  5. Hogy is férhetnék el bennetek, rövidéletűekben, mikor a világok sokaságát hordozom?
  6. Mégis eljuthatsz hozzám és általam bármely világhoz, ha meg tudod mászni ágam s gyökerem.
  7. A Fa első misztériuma, hogy nincs, és mégis vagyok. Ha ezt megérted, eljuthatsz hozzám.
  8. Tizenkét és egy világ az, amit halandó bejárhat, ám gyökerem s lombom túlnyúlik az értelem határain,
  9. S minden világ világok sorát foglalja magában, amint azok is sokaságnak adnak otthont.
  10. A vég és a kezdet ugyanaz. A kígyó a saját farkába harap és oltalmaz engem, míg én otthont adok neki.
  11. Van különbség kígyó és fa között. A kígyó tétlen a tevékenységében, a fa tevékeny a tétlenségében. Ez a Fa második misztériuma.
  12. Ne hidd a kettősség téveszméjét, mert a lényeget veszíted szem elől és saját ostobaságod zár korlátok közé.
  13. Ugyanígy feledd el a minden egy tévlátszatát. Önálló létező vagyok a saját jogomon, amint a kígyó is önmaga. Csak a kezdetben és végben egy minden, de ami egy az nincs.
  14. Vannak, kik jelnek tartanak csupán, gondolatok kivetítésének, régiek jelképeinek; nekik igazuk van, ahogy a halnak is, ami sosem hagyja el a tavat. Tőle kérdeznéd a világnak titkait?
  15. Létezem, amiként lelked valós. A Fa vagyok, ami nem fa. Lélekszemed lát és tudatod így fogad be. Örülnél, ha tudnád, mi vagyok? Hiszen még szavad sincs rá.
  16. Világegybentartó-rendszerrögzítő-élőváltozható-korokonátváltozatlan-ágamozgó-létezésszerkezet. Még ez se pontos, mert a nevem ennél többet foglal magában.
  17. Amint a világnak kígyója őrzi a világot a külső veszélyektől, úgy én a létezés terét tartom egyben.
  18. Ki őrzi hát a Fát és a Kígyót a belső veszedelemtől?
  19. Istenek között akadnak harcosok s védelmezők, kik feladata az őrzés és sárkányok s küldöttek faja, kik a világok épségére ügyelnek és minden világ saját őrzőkkel bír. Az Üresség szilánkjai számára nincs maradás, ahogy a Fát rágó férgek is tűzre vettetnek.
  20. Azt kérded, melyek a világok és miként juthatsz el hozzájuk? Ez a Fa harmadik misztériuma: minden világ a középső önmaga számára.
  21. Mind világegyetem önmaguk jogán, nem csupán réz, ezüst és aranyrétek, barlangok vagy égi paloták. Azok csupán a kapuk túloldalai.
  22. Saját Fája van a Teljességnek és az Embernek, mint személynek. A kettő más, mégis egybekapcsolódik. Érzem, látom, tudom mindet.
  23. Egyszerre érzem egész-magam, minden ágam, ágaimon minden levelem, leveleimben minden erem és még tovább. A Fa öntudatos, de nem emberként. Önmagatoknak ártotok, ha hulladékot termeltek, lett légyen az testi, lelki vagy szellemi szemét.
  24. Az Élet túlél titeket. Ti túlélitek a halált? Magatokért vigyázzatok a világotokra!
  25. Gazdái vagytok saját világotoknak, ahogy a többi Gyermek is, ki-ki a sajátjának. Legyetek bölcs gazdák! Csak az szolgál, amiről gondoskodtok, és az szolgál jól, amiről bölcsen gondoskodtok.
  26. Nevemet akarod mégis? Szólíts nyelveden Világfának, Életfának, ahogy tetszik. Számodra fontos a szóalak, önmagamnak magam vagyok. Tudni fogod, mikor helyes a forma: amikor a kulcs a zárat kinyitja. Mert a név a kulcs.
  27. De hol a kapu? És ha megtalálod és kinyitod, vajon át tudsz-e menni rajta? A Fa sosem képez gátat, ha a szíved tiszta, és a Fa számára csak az romlott, aki a valóságot akarja szétrombolni, suvadttá tenni, elemészteni.
  28. A világokhoz sokfelé nyílik kapu; van, ami korszakokig áll, mások pillanatokig csupán.  A világok őrzői sokfélék, hozzátok közel másokat talál az utazó, mint tőletek távoli kapunál.
  29. Mégis közös mindben, hogy a hosszúéltű, fontos kapukat sárkányok vagy küldöttek vigyázzák. Van benne rendszer.
  30. A világok őrzői ők: az illékony fényeké azok, akiket tündéreknek, tündéknek neveztek. A kristályok szilárd-fény világát mordon, alacsony termetű törpök vigyázzák.

Vélemény, hozzászólás?